Illyés Gyula: Bál a pusztán. Bölcsek a fán

A Bölcsek a fán a jóért rosszul lobogó lelkek tragikomédiája. Hősei az ember üdvéért lángolnak, mind odaadóbban s közben mind jobban eltávolodva a valóságos emberektől, főként pedig eltartóiktól, a munkásoktól és a parasztoktól. S teszik mindezt egy moliére-i hangvételű komédiában, amely ugyanakkor bőven él a modern, formabontó színház vívmányaival: a darab 1653-ban kezdődik, befutja az antik időket, s napjainkban köt ki a tanulsággal. Az idő és tér váratlan változásai azonban nem pusztán a meghökkentés kedvéért történnek, hanem - mint Illyés Gyula írja -, világítani akarnak, több oldalról is, örök célokat, időtlennek tetsző akadályokat. Mert hisz a jövőről van itt szó. Az emberiség legősibb ügyéről. Hogy lehet-e boldogság a földön."