Babits Mihály: Gondolat és írás; Timár Virgil fia

E tanulmányok az irodalom és filozófia határain járnak kicsi lámpáikkal.
Van köztük rövid és hosszú, régi és új, komoly és játékos.
Előszót kívánnak, mert nem egységes és tegnap-írt könyv ez, hanem hosszú fejlődés állomásai; csupa tévelygő, kik sötétségben és zivatarokban, hol erre, hol arra, körben forogtak az egy Igazság körül.
Néha már azt hittem, kialszik a lámpa: de megint föllobbant.
Cikkek vannak itt, nagyobbára aktuális cikkek, - de aktuális cikkek örök témákról; s talán az örök dolgok aktualitása él egy kicsit ebben a könyvben is, úgy mint a lelkekben élt az utolsó tizenöt év változatai közt.
S itt van egy élet is.
Itt a fiatalság, a tanuló gyermekes hiúsága, még friss önbizalom és kincses forrongás: indulva boldogan az Eszmék birodalmának meghódítására.
S itt vannak a férfi kételyei és csüggedései, a megrázkódtatások és megingások a Zivatarban.
Minden ellenmondásban mégis csak egy élet, minden tévelygés között mégis egy út.
Adom a cikkeket, témáik rendjében és változás nélkül: de egy-egy évszámot írok mindenik cím után: legyen mint kilátszó zsinór a fölfűzött szemek közt. Nem néma számok ők: magyaráznak, egyeztetnek, dicsekednek vagy elnézést esdenek. Kérem az olvasót, figyeljen reájuk! 

A két kötet egybekötve.

A lapok szárazak, törnek.
A Timár Virgil fia címlapja kijár.