Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika

Hajdanában úgy tekintettek őseink Esztergomra, mint az ország gyöngyszemére. A Kárpátok medencéjében történt meggyökeresedésünket követő évszázadokban innen sugárzódott szét a magyar élettér négy tája felé az állam- és egyházélet irányítása. Fejedelmeinket, főképpen Gézát nemcsak a honfoglalás előtti népek itt maradt kultúrája, hanem a Duna vizétől és a környező hegyek bérceitől koszorúzott védettsége s nem utolsósorban természeti szépsége ösztönözte arra, hogy Esztergomot válasszák székhelyüknek és egyben az ország középpontjának.
Gézáról történeti hitelességgel tudjuk, hogy itt ütötte fel lakóhelyét, s a szükséges építkezések foganatosításával itt rendezkedett be fejedelmi uralmára.
Az sem kétséges, hogy az itteni Várhegyen született Vajk nevű fia. A kereszténység befogadása után itt keresztelték Istvánra s ugyancsak itt lépett házassági frigyre Gizella bajor hercegnővel, és e hegy magaslatán koronázták meg a II. Szilveszter pápa által (999-1003) küldött Szentkoronával...