A megyei hídtörténeti sorozat tizenkettedik kötete ez a könyv – a többihez hasonlóan –minden érdeklődő számára áttekintést kíván adni, gazdag illusztrációval, megadva a forrásokat, ezzel megkönnyítve a további kutatást. Nagy és nagy múltú a megye hídállománya: már az i. században híd állt a Zalán a Borostyánúton Zalalövőnél, a 13. századtól pedig több település (Kehida, Andráshida, Barlahida, Mándhida, Zágorhida) hídjáról kapta nevét. A mainál jóval nagyobb megye területén sok fahíd épült kisebb patakokon, valamint a Kerkán, a Zalán, a Murán és a Dráván is.
1784-ben a hadmérnökök 572 hidat tüntettek fel az I. katonai felmérésen. Tomasich János megyei mérnök gyönyörű térképe (i792) az úthálózatról, hidakról, a vízfolyásokról élvezetes képet ad, akárcsak az 1832-ben elkészült „úttabella”, melyben már 196 boltozat is szerepel a 347 fahíd mellett. A boltozatok sorában a legjelentősebb volt az ötnyílású zalalövői, melynek méretei impozánsak voltak, figyelemreméltó ebből a korból a hegyesdi, diszeli, káptalanfai, nemesbüki, melyek közül csak a zalalövői nem található meg ma az utakon. Igaz, a megye területének 1946-50 között bekövetkezett zsugorítása miatt az említett szép boltozatok közül ma három Veszprém megyét gazdagítja.
Vas- és acélhíd viszonylag kevés épült a megyében, ezek közül a megye mai területén, napjainkban csak két közúti híd (Balatonmagyaród/Hídvég és Letenye) áll. A vasúti acélhidak száma ennél nagyobb (egy Mura, öt Zala, összesen kilenc).
MŰVÉSZET / Építészet kategória termékei
Hidak Zala megyében
Szerkesztő:
Kiadás:
h. n., 2004
Kiadó:
Kategóriák:
Építészet Hadtörténelem Magyarország
Terjedelem:
220 p., ill.
Méret:
20 x 30 cm
Kötésmód:
karton
ISBN:
9632160681