Vágó József: Városokon keresztül

Vágó József, (Nagyvárad, 1877. december 23. - Salies-de-Béarn, 1947. június 7.) magyar építész, a magyarországi szecessziós építészet kiemelkedő alakja, testvérével, Lászlóval számos jelentős épület tervezője. Közös építészeti munkásságukhoz köthető a Gresham-palota, a Guttenberg-otthon. Legfontosabb épületeiknek egy része megsemmisült a háborúban, másokat erősen átalakítottak, lebontottak. Részt vesz és Le Corbusier-vel együtt első díjat kap a Népszövetségi genfi székházára kiírt pályázaton, de a megvalósult épületen csupán a nagyterem, valamint a könyvtár kialakítása köthető hozzá, a többi rész nem az ő tervei szerint készült el. 1919-ben emigrációba kényszerült, és bár 1926-ban hazatelepül, a kamarába nem veszik vissza, s így hazai megrendelést csak elvétve kap. Vágó élete utolsó szakaszában városrendezési terveket készített, elméleti munkákat publikált, valamint ideálterveket készített a jövő városáról. Ezek közül ma is tanulságos és érdekes a Budapest újjáépítéséhez készített tervek sokasága, a tabáni fürdővárostól a Madách téri új városközponton át a Nyugati-pályaudvar bővítéséig.

Könyvtári kötésben.