Magyar élet a régi Bukarestben. Levelestár a XIX. század második feléből

"Eddig kevéssé vizsgált témával, a Kárpátokon kívülre szorult magyar emigráció sorsával foglalkozik a "Magyar élet a régi Bukarestben. Levelestár a XIX. század második feléből" című kötet. A magyar szabadságmozgalmak már a XVIII. század elejétől "gondoskodtak az emigráció utánpótlásáról", 1849 után a folyamat új lendületet vett. A magyar emigráció legnagyobbrészt Bukarestben, a kálvinista és a katolikus egyház körül csoportosult és szervezkedett. Kezdetben biztatóak voltak a magyar forradalmárok és a román radikálisok (liberálisok) kapcsolatai, "mindkét fél romantikus, nem ritkán türelmetlen nacionalizmust" tanúsított. A tanulmánykötet részletesen foglalkozik a korszak három jeles erdélyi magyar történészének a témát érintő levelezésével: Jancsó Benedek, Márki Sándor és Veress Endre tudományos működésével. Páratlan értékű történeti és jogtudományi dokumentum az 1712-ben, Rákóczi fegyverletétele és franciaországi emigrációja után, Klement János Mihály tollából keletkezett vitairat, amely Erdély önállósága és a szabadságharc jogossága mellett érvelt. Az eredetileg francia nyelvű iratot magyar fordításban is a "Restitutio Transylvaniae 1712" című kiadvány tartalmazza. Az emlékirat kiváló érvelése ellenére a francia kormány nem Erdély függetlenségét támogatta, hanem sietve megkötötte az Utrechti Békét 1713-ban, amely véget vetett a magyar-erdélyi önállósági reményeknek."