Margittai Gábor: Utazás a végeken

"Túraköröket, mozgalmakat teremtette számos kiadást megért, ám mára elérhetetlenné vált könyvsiker, és kiharcolta azt, amivel kiáltványok, publicisztikák, politikai kísérletek sora vallott kudarcot: "megfertőzte" a közgondolkodást a magyar szórvány fogalmával. A Külső magyarok úttörő riporteri, útikönyv- és esszéírói vállalkozása nem tett kevesebbet, mint visszarajzolta a XX. század végi térképeinkről leradírozott Dél-Erdélyt, Máramarost, Csángóországot, Szepességet vagy éppen a távoli kárpátaljai magyar szigeteket mint lehetséges (idő)utazási célpontokat. Olyan tereket és időket mutatva be a hajdani magyar világból, amelyek történelmünk ciklikus nagytakarításaiban (vagy pusztán lustaságból) egyszerűen elvesztek. Egyszersmind felvillantotta azokat az alkonyodó kisbirodalmakat, amelyek határait birkahodálynak használt templomok, utolsó szálig kihaló gyülekezetek, eltulajdonított festők és festmények, kastélyaiból-váraiból kiebrudalt arisztokrácia, szemétdombbal fedett tömegsírok és elátkozott honfoglalási-nyelvészeti viták jelölnek ki. A bűntudatos emlékű 2004. decemberi népszavazás után bombaként robbant ez a híradás a végekről: a Kárpát-medencei magyarság elbizonytalanodó létéről. A most javítva, bővítve, a szónál sokszor beszédesebb fotókkal gazdagon illusztrálva megjelentetett kiadvány nemrégiben napvilágot látott "folytatásával", a Trianoni menyecskével együtt - teljes körképet ad a harmadik évezred szórványmagyarságának és a "tömb-magyarságnak" esélyeiről..."