Verena Zinserling: A nő a klasszikus ókorban

„Klütaimnésztra meggyilkolja férjét, Agamemnónt.
Élektra bűntárs az anyagyilkosságban.
Médeia megöli gyermekeit.
Antigoné halállal lakol testvérszeretetéért.
Iokaszté, aki Oidipusznak anyja és hitvese egy személyben, az öngyilkosságot választja.
… A mitikus hősnő tragikus nagysága az egyetlen dimenzió – legalábbis a klasszikus korban -, amelyben művészileg ábrázoltak részben cselekvő nőalakokat, részben sajátosan női szemszögből olyan általánosan emberi problémákat, mint a bűn és sors, az egyén kötöttsége és szabadsága. A görög komédia egy (valószínűleg a szofisták társadalomelméletét követő) felszín alatti emancipációs mozgalom problematikája alapján mutatja be a nő mindennapi életét, de ezt is csak feltételesen...”