Balázs János: Ecsettel és irónnal

"Az 1971-es év emlékezetes kulturális eseményei közé tartozott egy hatvanhat éves, kiemelkedő tehetségű, cigány származású naiv művész, Balázs János (1905-1977) felfedezése. Nyolc éven át kivételes élménybőséggel és fantáziával festette képeit, s egy több száz darabból álló, fantasztikus, víziószerű, jelképi elemeket tartalmazó, szervesen összefüggő, sajátosan egyéni életművet hozott létre. Balázs egész életében a civilizációtól távol, remeteként, elvonultan élt. Fát szedett, gombázott, málnázott az erdőben, hulladékszenet gyűjtött a meddőhányóban, és különböző alkalmi munkákból, házalásból, vályogvetésből, hangszerkészítésből tartotta fenn magát. Két elemit járt csupán, de már gyermekkorában írogatni és rajzolgatni kezdett. Környezetének értetlenkedései és szidalmai miatt azonban megsemmisítette munkáit. De a megtagadott tehetség rejtetten is munkált, s idős korában, már túl a hatvanon, egyszerre gátszakadásszerűen tört fel belőle az évtizedeken át érlelődő mondandó, a visszafojtott kifejezésvágy. Bizarr fantáziájú képei - a látvány meghökkentő különösségén túl - mélyebb értelmet is hordoznak. "