John Stuart Mill: A nemzetgazdaságtan alapelvei s ezek némelyikének a társadalom-bölcsészetre való alkalmazása I-II. kötet

Mill két jelentősebb közgazdasági művet írt. E művekben a termeléssel, az elosztással, a cserével, a kapitalizmus fejlődésével és az állam gazdasági szerepével foglalkozik. Bár Ricardo követőjének tekintette magát, számára a munkaérték-elmélet egyáltalán nem jelenti a közgazdasági tanítások alapját, habár formálisan nem adja fel a munkaérték-elméletet. Millnél az értéknek kevés köze van a termeléshez mint olyanhoz, hanem inkább csak a csere, a forgalmi szféra jelensége: csak egy arány, amely jellemzi egy adott áru más árukra, többek közt pénzre történő cseréjét. Ez az arány a piacon alakul ki, s az áru csereértéke egyszerűen egy olyan ponton határozódik meg, ahol a kereslet és kínálat kiegyenlítődik. Mill szerint a tőkés nyeresége abból ered, hogy a munka nagyobb értéket alkot, mint amennyibe a fenntartása kerül, s a társadalom mindig rendelkezik egy igen szigorú és gyakorlatilag stabil létfenntartásicikk-alappal, amelyet a tőkések raknak félre ("takarítanak meg"), hogy eltartsák munkásaikat. Úgy gondolta, hogy jogszabályokkal, az elosztás igazságosabbá tételével orvosolhatók a társadalom gazdasági bajai és feloldhatók a kapitalizmus ellentmondásai. A társadalomban örök természeti törvényeket keresett, s közgazdasági tanításait a proletariátus reformokra irányuló törekvéseivel kísérelte meg összeegyeztetni.