Elek Tibor, Jánossy Lajos: A relativitáselmélet filozófiai problémái

"Ebben a kötetben kerül első ízben az olvasó kezébe viszonylag teljes kifejtésben az a kritikai elemzés, amelynek egyes részleteit 1961-ben és 1962-ben a Magyar Filozófiai Szemlében és a Magyar Tudományban, továbbá a Periodica Polytechnicában tettem közzé. Tanulmányomban Albert Einstein ismeretelméleti koncepcióját és a relativitáselmélet filozófiai tartalmát teszem vizsgálat tárgyává.
Vizsgálódásaimhoz Jánossy Lajosnak 1960 őszén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott relativitáselméleti kollégiuma adta a legfőbb ösztönzést. Számomra az itt hallottak világossá tették, hogy Jánossy Lajosnak az általa megfogalmazott „Lorentz-elv”-re alapozott koncepciója a józan észnek és a dialektikus materialista filozófiának teljesen megfelelő magyarázatot nyújt a relativisztikus fizika által feltárt meglepő eredményekre. Nem tartottam azonban pontosnak az Einstein filozófiai felfogásáról mondott kritikáját. Beható viták sorozatában azután ebben a valóban bonyolult kérdésben is sikerült összeegyeztetnünk álláspontunkat.
Mint ismeretes, Einstein ismeretelméleti koncepciója körül egyébként is nagy viták folytak és folynak a nemzetközi filozófiai és fizikai irodalomban. A marxista filozófiai irodalomban korábban az a téves álláspont uralkodott, hogy Einstein koncepciója machista jellegű, az utóbbi években viszont, az ellenkező végletbe esve, ezt a koncepciót materialista jellegűnek nyilvánították. A valóságban azonban Einstein koncepcióját a panteisztikus racionalizmus, egy elég következetesen érvényesített objektív idealista állásfoglalás, a „világész” által teremtett harmóniába vetett hit jellemzi, amelyet ő maga „kozmikus vallásnak” nevez, és amely a relativitáselmélet filozófiai tartalmára is rányomja bélyegét." Elek Tibor előszavából