Az emberi jogok dokumentumokban

Emberi jogokon napjainkban olyan alkotmányjogi és nemzetközi jogi és intézményt értünk, amelynek az a hivatása, hogy intézményesített alakban védje az állampolgár jogait az állami szervek túlkapásaival szemben és segítse az emberi életfeltételek létrejöttét, az emberi egyéniség kibontakozását.
Emberi jogok vagy alapvető állampolgári jogok - a két fogalmat többnyire azonos értelemben használják. Ez érthető és bizonyos határok között elfogadható, hiszen - mint azt kötetünkben is dokumentálni fogjuk - a két fogalom történetileg egymásra épül, összekapcsolódik, ma is átmegy egymásba. Ám mindjárt elöljáróban le kell szögeznünk azt is, hogy a két fogalmat egyben megkülönböztetendőnek is tartjuk. A századunkban végbement fejlődés alapján ugyanis ma már adottak a lehetőségei annak, hogy különbséget tegyünk az emberi jogok mint a nemzetközi jog intézménye és az alapvető állampolgári jogok mint az alkotmányjog intézménye között. Eszerint emberi jogokon - ma már egyre inkább - a pozitív nemzetközi jog (vagy talán inkább egy kibontakozó nemzetközi jog) által az egyes államokkal szemben, illetve általában az állami joggal szemben megállapított követelményeket értünk, míg az állampolgárok alapvető jogain az egyes államok alkotmányaiba beiktatott, az egyes államok jogrendszerei által az egyéneknek biztosított emberi jogok értendők. Ez természetesen nem változtat azon, hogy az emberi jogok konkrét megvalósítása az államok belső jogára hárul, ám azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődés általános tendenciája a nemzetközi jogi biztosítékok szerepének fokozatos növekedése.