Tordai Zádor: Balkáni történetek

˝Ahogyan rendje van a házaknak, úgy van rendje a városoknak is. És van hátsó udvaruk. Ebbe a hátsó udvarba kerül mindaz, "ami közmegegyezés szerint nem elég tiszta és tisztességes. Ami nem fér bele az általános rendbe, és még inkább az, ami nem is akar abba beilleszkedni... Európában, szinte minden országban, vannak ilyen hátsó udvarok. Igaz, hogy ezeket jól elszigetelik egymástól. De Európának mint egésznek is van hátsó udvara. Ilyent fog össze a Balkán fogalma is." Mi (ki) minden(ki) van ezekben a hátsó udvarokban? És hova vezetett-vezet ez? Hogyan lett "hátsó udvar" a Balkánból? Mit jelent ez Európa, és mit a Balkán szempontjából? Hogyan vernek gyökeret - lélektani és racionális szempontból tekintve - az előítéletek általában, és egyes esetekben különösen? Milyen eszközeink vannak velük szemben? Hogyan járhatunk "a megértés útjain"? Nem úgy-e leginkább, hogy a lehető legtöbb ismeretet szerezve a fejünket használjuk, gondolkodunk? Erre ad eminens példát ragyogó esszéiben a szerző. Nem csupán azzal, hogy elemzi, méghozzá színes, élvezetes módon, egyes balkáni országok történeti-politikai-kulturális helyzetét, számtalan ismerettel és számtalan töprengésre méltó szemponttal gazdagítva az olvasót, hanem mindezzel arra ösztönöz, hogy kész ítéletek elfogadása helyett mi is magunk járjunk utána a dolgoknak, hogy valóban a megértés útjaira léphessünk. A balkáni népek történelmének, mai társadalmi és politikai helyzetének körültekintő vizsgálata azonban egyetlen esszében sem elvont tudományos síkon zajlik, hanem egy-egy kimagasló kulturális teljesítmény - film, regény, szociológiai munka - ragyogó és részletes elemzésével fonódik egybe. És ez nem illusztrálás, hanem igazi összefonódás; olyan magaslatra jutunk általa, ahonnan az egész zsidó-keresztény kultúrára és a huszadik század összes botrányára széles kilátás nyílik. Tordai Zádor a tőle megszokott élvezetes stílusban, kimerítő tárgyismerettel, tágas eszmetörténeti-történelmi összefüggések felvillantásával és a tárgya iránti elkötelezettséggel előítélet-mentes, nyitott és tárgyilagos együttgondolkodásra hívja meg olvasóit.˝