Sándor Pál: Engels mint filozófus

1945. augusztus 5-én lesz Engels halálának ötvenedik évfordulója. Az eltelt félszázad folyamán Engelst és vele együtt az egész tudományos szocializmust nem egyszer parentálták el ellenségei - és íme, soha elevenebb, soha győzelmesebb és igazabb nem volt, mint ma. Nemcsak azt a fejlődést tette meg, amelyet a történelem kijelölt számára, hogy miután utópiából tudománnyá lett, most a tudományból valósággá váljék, hanem diadalmenetet tart a tudomány minden ágában is. A Marx-Engels-i elmélet, a dialektikus materializmus termékenyítőleg hatott a legelvontabb tudományágakra is. Történelem, szociológia, természet, tudomány, művészetelmélet, bölcselet, - mindenütt uralkodik és ösztönöz a további munkára és olyan problémákat, amelyeken a hagyományos kutatás megfeneklett, új perspektívába állít és közelebb visz a megoldáshoz.
A magam részéről nem tudnám méltóbban megünnepelni Engels halálának félszázados évfordulóját, mint hogy népszerű formában eljuttassam elméletét azokhoz a tömegekhez, amelyeket eddig mesterségesen, sokszor erőszakkal elzártak a tudománynak ettől a frissítő, erőtadó forrásától. Mi sem jellemzőbb a reakciónak erre a tudatos politikájára, mint az itt következő tanulmánynak a sorsa. A szöveg nehéz időkben jelent meg a Filozófiai Lexikonban, antik gondolkodók és modern polgári filozófusok szomszédságában. De míg Aristoteles vagy Szent Ágoston minden akadály nélkül különlenyomatban, olcsó füzetekben is napvilágot láthatott, addig az Engelsről szóló fejezetet a cenzura csak a "magasabb tudomány" csarnokában tűrte meg, de nem engedhette, hogy széles tömegek tanuljanak belőle és nyerjenek útmutatást a szocializmus elméleteivel való továbbfoglalkozásukhoz.
A demokratikus Magyarország nem ismer ilyen tudományos sorompókat. Az út most nyitva áll a tömegek felé, és ez igen fontos. Mert Marx szavaival szólva, az elémlet csak akkor válik hatalommá, ha megragadja a tömegeket.
Budapest, 1945. június 1.

Érvénytelen bélyegzővel.