Pelikán József: Szilárdságtan

Építményeinknek, illetve azok részeinek nem szabad feldőlniük, sem más módon tönkremenniük. A feldőlés kérdését már a statikában elintéztük, sőt a statikailag határozott tartók metszetein a belső erők eredőjét is meghatároztuk. A statika teljesítőképessége ezzel ki is merült.
A merev test nagyon kényelmes, de teljesen irreális fogalmával ennél tovább eljutni nem lehet. Tudomásul kell vennünk, hogy építőanyagaink csak szilárdak, tehát nem könnyen törnek el, és nem nagyon változtatják az alakjukat.
A szilárdságtan tehát a merev test fogalma helyett az annál reálisabb szilárd test fogalmát használja, és szilárd anyagú tartószerkezetekkel kapcsolatban vizsgálja a tönkremenetel kérdését, elsősorban azt, hogy a szerkezet milyen teher alatt törik el, mi a szerkezet teherbírása.
Tönkremenetelt jelent azonban az is, ha a tartó nem törik el ugyan, de számottevő alakváltozást szenved. A szilárdságtannak tehát arra a kérdésre is válaszolnia kell, hogy adott teher esetében milyen egy tartószerkezet alakváltozása.
Végül azt is várjuk a szilárdságtantól, hogy ezekre a kérdésekre nem csak statikailag határozott, hanem statikailag határozatlan tartók esetében is választ ad.