"A fénykép ontológiájának és esztétikájának elemzése kapcsán Barthes az élet végső kérdéseiről meditál. ˝Egyszer régen a kezembe került Napóleon legfiatalabb öccsének, Jérome-nak egy fényképe (1852). Döbbenten mondtam magamnak - s döbbenetem azóta sem csökkent -:"Ezek a szemek, amelyeket most látok, még látták a Császárt." Néha beszéltem erről a nagy rácsodálkozásról másoknak is, de mivel senki sem osztozott benne, sőt senki nem értette (az életben sokszor maradtunk így egyedül), elfeledkeztem róla. A fotográfia iránti érdeklődésem elmélyült. Kijelentettem, hogy a film ellenében szeretem a fotográfiát, de nem tudtam különválasztani a kettőt. Nem hagyott nyugodni ez a kérdés. "Ontológiai" sóvárgás fogott el, mindenáron tudni akartam, mi a fotográfia "önmagában", milyen lényegi vonás különbözteti meg a másfajta képektől. Ez a sóvárgás azt jelentette, hogy a technika és a mindennapi gyakorlat evidenciáit leszámítva, a fénykép napjainkban tapasztalt, félelmetes mértékű elterjedése ellenére sem voltam biztos abban, hogy a fotográfia létezik, hogy van saját "géniusza".˝
MŰVÉSZET / Fotózás, fotóalbum kategória termékei
Roland Barthes: Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról
Fordító:
Kiadás:
Budapest, 1985
Kiadó:
Kategóriák:
Fotózás, fotóalbum Művelődéstörténet Technikatörténet Műszaki vegyes
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
139 p., ill.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9360737027