Maxence van der Meersch: A kiválasztott

"Kicsiny, alacsony mennyezetű szoba volt, rücskös vakolása olyanná tette, mintha kőből falazták volna. A mennyezetet gerendák tartották. Parasztos, nyílt tűzhely foglalta el a szoba egész hátsó falát. a piros téglából rakott tűzhely fölött hatalmas, fehér füstfogó nyugodott két oszlopocskán. A sárgaréz gombokban végződő kovácsoltvas fatartó-rostélyokon mohos fahasábok hevertek oly nyilvánvalóan művészi célzattal, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül nem is mert volna az ember szentségtelen lánggal feléjük közelíteni. A mennyezetről ugyancsak kovácsolt vasból készült gyertyatartó lógott hatalmas gyertyákkal, melyeken pergamenből volt az ernyő. A tűzhely két oldalán egy-egy nagy rézszögekkel pitykézett bőrkarosszék állt, bennük aranybojtos párna, melyet soha el nem lapított semmiféle ülés. A tűzhely mellett a baloldali falnál hosszú fogas várta a látogatókat akasztóival, kesztyűfiókjaival és csiszolt tükrével. Jobboldalon a mennyezet borításához hasonló színű, világos tölgyfalépcső vezetett az első emeletre. Az ablak alatt kovácsolt vasrács takarta el a központi fűtőtestet. Az ablakon keresztbe akasztott fehér függönyök mögött hatalmas puszta térség látszott, melyet zápor és szélrohamok söpörtek végig. A messzeségben nagy, viharverte fák álltak. Nagyon meleg volt ebben a kis előcsarnokban. A viaszos padló, a karosszékek barnás bőre, a mennyezet fényezett deszkái halványan csillogtak az ablakon beszűrődő délutáni világosságban. Az egész szobán érzett a friss festés és az asztalosmunka szaga..."

A borító csaknem elválik a könyvtesttől.