A szent férfiú végrendelete
A Coriolani-palota roppant kertjeiben pavillon állt, valódi mintája a gazdag és bájdús csínnak, melyet Romitorio Dolci-nak neveztek. A tiszteletre méltó udvari bankárnak kéjlaka volt, melyet azonban, úgyszólván, nem is használt. Nem úgy volt ez Ninával, kedves hugával, a salernoi herczegnő udvarhölgyével. Nina nagyon szerette ezen bájos magányt, mely eléggé távol volt a főpalotától, hogy a rágalom odáig ne juthasson. Különben is nin a nápolyi udvarnál kivételes állást foglalt el. Mindenki, mint hölgyet, úgy tekinté, minthogy határozottan kijelentette, hogy sohase megy férjhez...