- Savonarola
- Cesare Borgia
- II. Julius
- X. Leo
- Michelangelo
"A leáldozó középkor a maga politikai, társadalmi, művészeti, irodalmi és egyházi forrongásaival előkészítője egy új korszaknak, melyet francia szóval renaissancenak - olaszul: rinascimento, újjászületés - szoktunk nevezni. Új világnézet volt kialakulóban, melyet fejlődésében különösen két tényező siettetett: az emberiség látóhatárát hatalmasan tágító tengerentúli felfedezések és a könyvnyomtatás felfedezése. Az új világnézet kialakulásának hazája Itália, ahol a római ókor hagyományai minden politikai átalakulás ellenére mindenkor ébren maradtak. Minden lépten-nyomon beleütköztek az ókori nagy képzőművészeti alkotások romjaiba, melyek a nép egyszerű fiához is könnyen érthető nyelven szólottak; az egyház férfiai pedig zárdai magányukban egyre sűrűbben tanulmányozták az ókori építészeti és szobrászati művek maradványainál is érthetőbben beszélő írók szellemi kincseit, melyeknek egyedüli mentsvárai a középkor századaiban éppen a csendes zárdák, melyek nyelvükben a hatalmas római birodalom nyelvének, a latinnak, egyenesen folytatását és örökösét látták."