Bernard B. Dadié: Elefántcsontparti történet (Climbié)

A regény első lapjaink egy kisfiú rohan lélekszakadva, apró, szívós testének minden erejét megfeszítve: nyakon ne csípjék, vissza ne vigyék az iskolába, a szigorú tanítónéni elé. Tulajdonképpen gyanútlanul boldog gyerekkorába menekül vissza bácsikája ültetvényére, a szavannák számára ismerős világába, ahol megbontatlan egységben él az ember és a föld, ahol az egzotikus természet valóságos jeladásait át meg átszövi még a mítosz. De Climbié útja kifelé vezet ebből a világból, más, tehetséges afrikai fiatalokkal együtt meg kell járnia Francia Nyugat-Afrikai iskolarendszerének grádicsait, ha szűkös-szegényes formában is, de meg kell ismerkedjék a francia kultúra nagy hagyományaival, hogy előbb a gyarmatbirodalom tisztviselője váljék belőle, s hogy végül rátaláljon az igazi útra, vissza a néphez, Afrika forrongó valóságához, amelyben feltartóztathatatlanul bomlik a múlt, és alakul a jövendő.

Utószót írta: Karig Sára.