tartalom:
A könyv a magyar értelmiségről, annak gazdasági-társadalmi helyzetéről szól, mindenekelőtt anyagi életviszonyaival, kereseti, jövedelmi, vagyoni helyzetével foglalkozva. Felveti, hogy ennek alapján indokolt-e az értelmiség elégedetlenkedése? Fokozott figyelmet fordít egyrészt az értelmiség "többszörösen hátrányos helyzetű" rétegére, a fiatal diplomásokra, másrészt a "beérkezettekre", a vezető állásúakra. Ahol erre mód nyílik, a nemzetközi összehasonlítás eszközével is él. A gazdasági okfejtés, a statisztikai megközelítés, szociológiai vizsgálódás mellett az irodalomból, a napi sajtóból, baráti beszélgetések tanulságaiból és a szerző saját emlékeiből, tapasztalataiból is merít.
Nyomon kíséri az értelmiségi tudás leértékelődésének a folyamatát, az anyagit és a politikait, a "kemény diktatúrától" a "konszenzusig", számba véve az okokat és a következményeket is. Igaz-e, hogy teljesítménye alapján nem is érdemel többet az értelmiség? Megpróbál leásni az értelmiségellenesség gyökeréig, és választ adni arra, hogy vétlen-e az értelmiség mindabban, ami vele történt.
A szerző nem rejti véka alá, hogy a tárgyalt kérdések kiválasztásában és megválaszolásában is sok a szubjektív elem, megközelítés. Arról írt és úgy, ahogy az számára a nyolcvanas évek végén fontosnak tűnt.
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető