Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. század)

A falu az ország népének előbb századokon keresztül egyedüli települési formája volt, s a lakosok száma tekintetében messze kimagasló elsőbbségét a városi fejlődés XIII— XIV. századi megindulása után is megtartotta. Az ország falurendszerének első elemei a nomád eredetű téli szállások voltak, de az ország falurendszere a földművelés és a feudalizálódás párhuzamában szervesen illeszkedett be a földműves parasztfalvak európai hálózatába. Míg a X—XI. századokban csak néhány ezerre tehető a téli szállások-falvak száma, addig a XV— XVI. századok fordulójáig már 20 000 - 21 000 települést lehet az országban megszámolni. Ez óriási méretű faluépítés során a részint spontán létrejött, részint tervszerűen alapított falvak igen sűrűn töltötték meg az országot, de egyidejűleg nagyarányú pusztásodás is ment végbe, melynek változatos alkati, gazdasági-társadalmi és elemi okai voltak. A munka azzal a kissé meglepő, de megokolt eredménnyel zárul, hogy a XI— XV. századok során a falvak lakosainak átlagszáma fokozatosan körülbelül a felére csökkent.