A világháborút megelőzőleg gazdasági életünket a mezőgazdaság irányította, míg az ipari termelés a velünk politikai kapcsolatban álló többi országokra jutott. Épen ezért az iparjog sem érte el azt a fejlődési fokot, melyet más, ipari országokban már elért. Részben a háborús anyaggyártás, részben az önállóságunkkal kapcsolatos magunkra utaltság, a magyar ipart a rohamos fejlődés útjára vezette, amelynek gyors ütemével lépést tartott a jog fejlődése is, amely azután az elavult Ipar Törvény megujhodásához, az 1922: XII. t.-c.-hez vezetett. Ezt követte a további fejlődés folyamán az 1936. évi VII. t.-c. és az a számtalan rendelet, mely az egyes iparágakra tovább fejlesztette azokat a jogelveket, melyet a törvényhozó a hatályában fenntartott Ipar Törvény szakaszokban és a két Novellában lefektetett. Az ipar állandó fejlődése mellett tagadhatatlanul nehéz általános érvényű jogszabályok alkotása, mert a technika újabb vívmányai, a szociális életviszonyok, a gazdasági helyzet változásai, előre nem látható, újabb és újabb jogkérdésekre várnak feleletet az iparjogásztól, így tulajdonképen az iparjog olyan alapelveket tartalmazó joganyag, melyet a jogkereső közönség adott ügyeiben munkára hivatott államhatalmi tényező esetenként alkot.
GAZDASÁG / Gazdaságtörténet kategória termékei
Vásárhelyi Leó: A magyar iparjog
Szerkesztő:
Kiadás:
Budapest, 1940
Kiadó:
Kategóriák:
Gazdaságtörténet Jog Kereskedelem
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
1324 p.
Méret:
12 × 17 cm
Kötésmód:
egészvászon