Pap Dezső: A törlesztéses államadósságok különféle nemei, előnyei és hátrányai

Nem felelhetnék meg kellő alapossággal annak a feladatnak, hogy adjam elő a törlesztéses államallésságok nemeit, előnyeit és hátrányait, ha ebbeli értekezésemben kizárólag a tulajdonképpeni törlesztéses államkölcsönök tárgyalására szorítkoznám. Törlesztéses államkölcsönök alatt ugyanis rendszerint csak azokat az államkölcsönöket értik, melyeknek törlesztésére az állam akár már a kibocsátás alkalmával, akár valamely későbbi időpontban szerződésszerűleg kötelezte magát a hitelezőkkel szemben. Az a körülmény azonban, hogy az állam a lejárati idő kikötése nélkül vette fel kölcsönét, hogy tehát törlesztésre egyáltalán nem kötelezi magát, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy az ily kölcsönt is önkéntesen, saját elhatározásánál fogva, rendszeresen, -tervszerűen ne törleszthesse. A törlesztésnek jogalapja ez esetben nem szerződés ugyan, külsőleg is a kölcsön nem törlesztéses, hanem úgynevezett járadékkölcsön gyanánt jelentkezik, lényegére nézve azonban az ily rendszeres tervszerű törlesztés alá vetett járadékkölcsön is – addig tudniillik, míg ez a törlesztés tart – törlesztéses kölcsönnek tekintendő. A rendszeresség, a tervszerűség az örök-járadék-kölcsönök törlesztésénél gyakran még teljesebb, mint a tulajdonképpeni törlesztéses kölcsönök visszafizetésénél. Hasonlítsuk csak össze például a járadék törlesztésére szolgáló törlesztési alap működését az egyszerre, vagy az egy bizonyos időhatáron belül tetszés szerint visszafizetendő törlesztéses kölcsönökkel.

Érvénytelen bélyegzővel.