Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon I-II. kötet és térképmellékletek

"A rendelkezésre álló források (különböző helységnévtárak, népszámlálási adatok, statisztikai kiadványok, térképek, stb.) lehető legszélesebb körének felhasználásával készült igazgatástörténeti helységnévlexikon páratlan forrást jelent a településszerkezettel, -nevekkel, azok történetével bármilyen okból kapcsolatba kerülő kutatók és érdeklődők számára. Népesedés-, vasút-, posta-, történelmi földrajzi-, családkutatás: ezek és még egy sor más tudományág mind-mind el-képzelhetetlen az ország településneveinek, azok változásainak, közigazgatási hovatartozásának figyelembe vétele, vizsgálata nélkül. Bevezető tanulmánya az állam-, illetve a szak- és törvénykezési igazgatás és mindenkori területi beosztás kialakulásának rövid történetét vázolja fel. További részeiben közreadja az egyes időszakok egymástól eltérő szervezetű területköreit, a közigazgatási beosztás változásait - az 1910. évi bázishoz viszonyított közigazgatási szervezetnek megfelelően. A betűrendes felsorolásban a tárgyalt 1723-1980 közötti teljes időszakra vonatkozóan bemutatja a 12 542 helységnek, továbbá mintegy 30 000, a kötetbe felvett külterületi lakott helyének, pusztájának, tanyájának, telepének, várának, várromjának, malmának, topográfiai pontot jelentő kastélyának valamennyi ismertebb latin, az együttélő népek ajkán kialakult, a neoabszolutizmusban behozott vagy használt német ill. elnémetesített, majd az 1920 utáni államok részéről érvénybe léptetett, az 1939-1944 között életre hívott Kárpátaljai Kormányzóságban helyreállított eredeti cirill-írású, végül az 1945 után 1990-ig kialakult új államkeretekben illesztett helységek hivatalos elnevezését is."

A magyar honfoglalás tizenegy évszázados jubileumára helyreállított teljes szövegű, a mohács előtti adatokkal kiegészített, s a mindenkori főhatalmak és azok területi igazgatási változásaihoz alkalmazkodó második kiadás. Az 1989-ben megjelent anyag átdolgozott bővített változata.