Ódor Károly: Ipari geodézia I. rész

"A technika fejlődése a mérnöki létesítmények építésében több szembetűnő változást eredményezett. Számottevően megnőtt a létesítmények mérete. Nem ritka már az olyan épület, amelynek hossza a több száz métert is meghaladja. (A dunaújvárosi hideghengermű épületének hosszabbik mérete például 500 m.) De érzékelhetjük a mérnöki létesítmények méreteinek növekedését akkor is, ha a nagy vízerőművekre, völgyzárógátakra, vagy akár az óriási 10-20 szintes 400-500 lakást magába foglaló épületekre gondolunk.
A mérnöki létesítmények összefüggései, kapcsolatai bonyolultabbá váltak. Aki látta például a Tiszai Vegyiművek technológiai berendezéseit, szövevényes csőhálózatát, vagy látta – ha csak a vonatból kitekintve is – a Péti Nitrogénműveket, az jól tudja érzékelni a létesítményeknek ezt a változását is, az elmúlt idők egyszerűbb létesítményeihez képest.
A szembetűnő változásokon kívül a mérnöki létesítmények alkotását még egyéb változás is jellemzi: a szerkezeteket (előregyártott szerkezeteket, gépszerkezeteket) pontosabban kell egymáshoz illeszteni, mint az elmúlt időkben. A pontosabb illesztést egyrészt a szerkezeti elemekben bekövetkezett méretváltozások, illetve a méretváltozásokkal összefüggő statikai követelmények, másrészt az együttműködő gépek, gépszerkezetek gyorsabb forgási sebességéből adódó követelmények teszik szükségessé."