Jannisz Ritszosz: Papírszeletek

"Az ezredesek államcsínye után a görög rendőrség ismét elfogta az immár állami díjas Ritszoszt - írta Képes Géza egyik magyar nyelvű Ritszosz-kötet utószavában -, a görög költészet egyik legnagyobb alakját. Először Járosz, majd Járosz szigetére, másfél év múlva Számoszra deportálták. 1970-ben a költő egészségi állapota olyan súlyosra fordult, hogy Számosz szigetéről Athénba vitték, ahol az ezredesek bukásáig házi őrizetben élt és írt." Költészetét a végső érettség állapotában mutatja meg az a gyűjtemény. A vers már tovább nem egyszerűsíthető gesztus, rejtelem. Álom csupán, úgy villan össze benne a művészet és valóság, mitológiai múlt és személyes élet, végtelen idő és mai pillanat egysége, ellentéte, mint két szempár. Egységes egésszé teljesednek a versek, megmutatván egy élet, egy tudat emlékeit és élményeit, olyan közelről, amilyen közelről csak a legtisztább líra képes, s olyan távolságból, hogy bárki magáének érezheti őket.