Cegléd története

"A magyar városok jelen fejlődése, emelkedése, átalakulása a legmarkánsabban az Alföld egykori óriásfalvaiban, mezővárosaiban figyelhető meg. A régi kiváltságok, a vásártartási jog, az adózási és vámkedvezmény, a viszonylagos szabadság levegője révén korábban, már a polgárosodás szerény lépéseit tehették meg. Ma ez a város 40 000 lakosú. Cegléd évszázadokon át a Duna-Tisza közi "három város" sorsában osztozott; földrajzi helyzete is, társadalomfejlődésének üteme is Kecskemétéhez, Nagykőröséhez hasonló. A kiterjedt mezőgazdaság - a homoki szőlő és gyümölcs - gyors térhódítása révén ideig-óriág munkát adott a földnélkülieknek. Ma már joggal használunk múlt időt, ha mezővárosról beszélünk. A szocialista fejlődés eredményeképpen hatalmas változások történtek. Mind a termelés szerkezete, mind a város társadalma alapjaiban átalakult. Gyors ütemben változott a városkép is; ilyen módon e város Pest megye déli - alföldi - részének központjává vált. Ezt jelentené Cegléd az ország számára? Mit jelent nekünk, a város lakóinak? Az otthont természetesen, mert a világnak ezen a pontján érezzük otthon magunkat. Szeretjük az utcákat, tereket, ahol Dózsa keresztesei, Kossuth népfölkelői tapodtak; az új utcákat, tereket, lakótelepeket, amelyeket mi építettünk, mi csinosítunk a jövőnek. Szeretjük a házakat, amelyekben a múlt megkövesedett, s azokat, amelyek majd rólunk vallanak az unokáknak. Az ország más részéből érkező itt sajnos nem találkozhat a régmúlt századok építészeti emlékeivel. A vályogból és sárból épült jobbágyházak jeltelenül elenyésztek, amikor a török-tatár hadak végigpusztították a vidéket. De ismert a város a történelem lapjairól."