A magyar kritika évszázadai. II. kötet

"Kritikatörténeti antológiasorozatunk új kötetei - írja Fenyő István - a magyar irodalom egyik legnagyobb korszakának, 19. századnak irodalmi eszmélkedését mutatják be az olvasónak. Nemcsak irodalmunk, hanem irodalomkritikai gondolkodásunk is egész sor kimagasló teljesítményt ér el ebben az időszakban: ez az a kor, amikor az irodalom a tudománnyal szemben kivívja önállóságát, amikor a kritika polgárjogot nyer a kulturális közéletben, amikor a társadalmi eszmék immár szervesen és folyamatosan alakítják nálunk az irodalommal kapcsolatos igényeket és törekvéseket. A gondolkodó irodalom képe, az írók és az irodalmi élet embereinek az alkotómunkával kapcsolatos önszemlélete rajzolódik ki tehát a széles körű antológia lapjain: a sok esetben gyűjteményes kötetben először közlésre kerülő dokumentumok az áramlatok megvizsgálásával, a programok, tanulmányok, eszmecserék, viták és kritikai harcok árnyalt feltárásával lehetővé teszik a 19. század alapvető irodalmi irányzatainak - a romantikának, népiességnek, realizmusnak és pozitivizmusnak - a jobb megértését."