Ha a művek igazi eredőjét akarnánk látni, úgy kellene lemerülni volt lelkek mélyébe, mint óceánba a mélytengeri hal. Nem mint a búvár – mert ezt a munkát szokás búvárkodásnak nevezni! -, aki nem a saját bőrén érzi a tenger sós vizét. Minden egyéni sajátosságunkat és levethetetlen adottságunkat le kéne vetni, átlényegülni egy más lélekké, sőt más emberré is – és akkor sem tudhatnánk meg soha, mi volt az a fény, vagy árnyék, mozdulat vagy érzésrezdülés, ami a lélek legtitkosabb mélyére hullt és ott azt a percet alkotóvá emelte.
Nem hiába tette fel a kérdést Illyés Gyula Aranyról írt cikkében: „ - vajon, nem szentségtörés-e s főleg nem kecsegtető, kényelmes, rossz kanyar-e a költő magánéletének egy mozdulatából kiindulva boncolni művét?” Szentségtörés ez, kényelmes megokolása és rossz megkerülése a dolgoknak s a legritkábban vezet igaz megállapításokhoz.
Csak következtetni tudhatunk, de ó milyen keveseknek adatott az a tiszta intuíció – a lángelmének is csak tudatalatti tevékenysége -, ami a való igazságra rávilágít...
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Rolla Margit: Arany estéje
Kiadás:
Budapest, 1944
Kiadó:
Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
184 p.
Kötésmód:
papír