Riedl Frigyes: Arany János

Riedl Frigyes (1856 - 1921) a pesti egyetemen Greguss Ágost és Gyulai Pál tanítványa, 1879-ben Párizsban Taine hallgatója volt. Kritikusi pályáját a Pesti Napló-nál kezdte, majd a Budapesti Szemle állandó munkatársa lett. 1881 és 1904 között a belvárosi reáliskola tanáraként már jelentős irodalomtörténészi munkát fejtett ki. 1896-ban az Akadémia levelező tagja lett, 1900-ban beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1905-től haláláig Gyulai Pál utódja a budapesti egyetemen. Főműve az Arany János, amely életében négy kiadást ért meg, új jelenség volt irodalmunkban, mert nem csupán írói életrajzot adott történelmi háttérrel, hanem - Taine hatására - Arany "természetrajzát" vázolta föl. Célja az volt, hogy megállapítsa Arany művészetének fő sajátosságait, föltárja ezek összefüggését a költő életével, egyéniségével és környezetével. Riedl Arany-monográfiája a magyar irodalmi esszé egyik klasszikus példája.