Gergei Albert: Árgirus históriája

Árgirus királyfi históriája a XVIII. századtól kezdve bizonyosan egyik legelterjedtebb könyvünk volt – páratlan népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy évszázadokon át csak törmelékek maradtak fenn belőle: a kéziratos példányokat az olvasók a szó szoros értelmében elnyűtték, szétolvasták. Emellett sok írónak nyújtott témát, motívumokat, elég csak Vörösmartyra, Petőfire vagy Ady Endrére gondolnunk.
Nemcsak az olvasók, hanem az irodalomtörténészek között is népszerű volt és ma is az ez a verses história, egyike a magyar irodalom „rejtélyes” műveinek: fölfedezése óta ahány problémáját sikerült megoldani, annyi új nőtt is a helyére az elmúlt másfélszáz esztendőben. A szerzőség kérdése sem egyértelműen eldönthető, s a költemény keletkezését illetően is több a kérdőjel, mint a válasz. Ezért jellemző a kötetet nyitó Nagy Péter-tanulmány alcíme is: Egy megközelítési kísérlet körvonalai.
Nagy Péter igényes tanulmányában rövid szintézisét nyújtja az eddigi kutatások eredményeinek, és érdekes, új szempontok szerint vizsgálja a művet.
Sokan tartották eddig a mesét olasz-latin eredetűnek, de nyomós érvek szóltak a keleti eredet mellett is. nagy Péter a nyugat-keleti eredethipotézis közötti egyensúllyal szemben a keleti, oszmán-török elemeket hangsúlyozza, párhuzamokat, összeeséseket keresve egyéb művekkel, különösen az Ezeregyéjszaká-val. Olyan kérdéseket, lehetőségeket vet föl az Árgirus-forrásvidéke rejtélyének megoldására, amelyek további kutatásokra ösztönöznek, újabb szempontokat igényelnek. „Ha ennek szükségességére fel tudtam hívni a figyelmet, s ha a végén az derülne ki, hogy az utánam következők eredménnyel jártak, akár az előbbiekben elmondottakat cáfoló eredménnyel is, akkor a magam próbálkozása sem volt hiábavaló” – fejezi be tanulmányát.
A kötetben közölt Árgirus-história szövege eltér a már ismerttől. Az új – és reméljük, jobb – szöveg annak köszönhető, hogy az utóbbi években néhány, eddig ismeretlen szövegforrást fedeztek föl. A szöveggondozást és a jegyzeteket Stoll Béla készítette.