„Korán elkerült szülőföldjéről, mégis ő mindmáig a legnyírségibb író. Hatalmas életművét át meg átszövik a gyermek- és ifjúkori emlékek, a szülőföld tájaihoz és embereihez fűződő bensőséges kapcsolatok. Jelentősebb nyírségi, illetőleg nyíregyházi témájú írásai: Nyíri csend (1903); A szakállszárítón (1906); Pajkos Gaálék (1906); Hét szilvafa (1907); Szindbád ifjúsága (1911); Andráscsik örököse (1909); A vörös postakocsi (1914); Napraforgó (1918); N. N. (1922); Az utolsó gavallér (1925); A tiszaeszlári Solymosi Eszter (1931); Valakit elvisz az ördög (1956). Sok nyírségi vonatkozású írása látott napvilágot Magyar tájak (1959) és Vallomás (1963) című köteteiben, a születésének 90. évfordulója alkalmából kiadott Krúdy-emlékkönyvben, s az ugyancsak Nyíregyházán megjelentetett Krúdy-breviáriumban (1983) is.” (1987)
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Katona Béla: Az élő Krúdy. Cikkek és tanulmányok Krúdy Gyula életművéről
Kiadás:
Nyíregyháza, 2003
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar irodalom Impresszionizmus
Terjedelem:
209 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9637220526
tartalom:
leírás:
Megjelent 500 példányban.