tartalom:
""Farkasnak lenni a szellemtelenséggel szemben, hattyúnak a szellem legfőbb tisztasága előtt" - fogalmazta meg magatartásának lényegét az antik szellemiség huszadik századi örököseként Kerényi Károly, a magyar ókortudomány világhírű művelője.
A szegedi egyetemen tanított klasszika-filológiát és vallástörténetet 1943-ig, amikor a fasizmus elől Svájcba emigrált, ahol haláláig élt. Ez a kötet negyedszázados itthoni munkásságáról ad átfogó képet.
"Megnyílni a világnak azzal a világlátással, amely az antik költőé és szobrászé volt" - ezt szabta követelményül a klasszikus ókor tanulmányozói elé, s ennek feltételéül beható ismeretét mindannak, "ami görög és latin nyelven az ókorból ránk maradt, s ami még a görög és római föld felületén fellelhető, belsejében található".
A klasszikus szövegek megfejtésével, gondozásával, kiadásával foglalkozó klasszika-filológiának -hangsúlyozta - ki kell lépnie szűk határai mögül, és a létezés alapproblémáira megoldást kereső "egzisztenciális tudomány"-nyá kell válnia.
Az antik szellem legfőbb kulcsát a vallásban vélte megtalálni, amelynek istenei azonban felfogása szerint "nem puszta elképzelést, hanem világaspektust tükröző alakok", a létezés alapvető viszonylatainak megszemélyesítői. A természettörvényekhez hasonlóan a világot "mintegy határhelyzetben ragadják meg", a szemben álló nagy világerők ellentmondásait a végsőkig kiélezve és magukba oldva. Egyszerre külső és belső valóságok, az anyagi és az emberi természet jellegadó sajátosságainak megtisztított lényegét, "ideáit" fejezik ki.
A most megjelenő kötet segítségével az érdeklődő olvasó a maga számára is eldöntheti a hosszú ideje vitatott kérdést, mi és milyen módon integrálható Kerényi életművének-életformájának ebből a szakaszából a mai és a jövő magyar műveltségben."
leírás:
Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető