Az itt összegyűjtött cikkek a modern orosz irodalom legnagyobb alakjaival, az orosz realizmus társadalmi alapjaival és esztétikai sajátosságaival foglalkoznak. Ez magába véve még nem tenne egy könyvet különösen érdekessé. Az új orosz irodalom, mint Európában mindenütt, Magyarországon is az értelmiség legszélesebb rétegeiben ismert és népszerű. A reakció itt is, mint másutt, mindent megtett, hogy ezt a népszerűválást megakadályozza; ösztönösen érezte, hogy az orosz realizmus - ha egyes műveknek talán nincs is kifejezetten társadalmi tendenciájuk - minden reakciós fertőzés ellenmérge. "Nem szeretem a nagy tótokat", mondta annakidején cinikusan Rákosi Jenő Bródy Sándornak. De bármennyire elterjedt volt is az orosz irodalom Európában, a róla alkotott kép mégis hiányos és messzemenően hamis. Hiányos, mert a fordítóirodalom gondosan kerülte az orosz forradalmi demokrácia nagy harcosait, Herzennek és Bjelinszkijnek, Csernisevszkijnek és Dobroljubovnak még csak nevét is kevesen ismerik az orosz nyelvhatárokon túl. És ugyancsak most kezdenek tudomást szerezni Szaltikov-Scsedrinről, akiben az új orosz irodalom olyan szatirikust produkált, mint amilyent a világirodalom Swift óta nem ismert.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Lukács György: Nagy orosz realisták
Kiadás:
Budapest, 1949
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Orosz irodalom Esztétika
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
213 p.
Kötésmód:
félvászon