Walkó György: Nibelungok. Középkori költészet és európai valóság

Walkó György esszéjében tizennégy arányosan fölépített fejezet sorakozik egymás után, világos szerkezettel, s valójában: kaland-logikával. A kaland-logika lényege éppen az, hogy miközben az egyes fejezetek olvasása nyomán egyre többet s egyre "sokfélébb" ismeretet tudunk meg a Nibelung-énekről s az azt övező európai és magyar valóságról, valójában a nagy mű lényege látszólag egyre többet s egyre "sokfélébb" ismeretet tudunk meg a Nibelung-énekről s az azt övező európai és magyar valóságról, valójában a nagy mű lényege látszólag egyre titokzatosabbá válik, pontosabban: egyre megfejthetetlenebbé. Csak a tanulmány utolsó fejezetei tárják föl előttünk a megoldást. A megtett út - az ismeretek kalandja - kétszeresen hasznos az olvasónak. Egyrészt kacskaringói maguk is lényeges ismeretek tömegével szolgálnak számára, másrészt "dramaturgiailag" egyre érdekesebbé és égetőbbé teszik előtte az alapkérdést: mi a Nibelung-ének lényegi mondanivalója?