A kötet 17 tanulmánya a magyar irodalom néhány jelentős és jellemző dokumentumát vizsgálja szöveg, dallam, ritmus viszonylatában. Régi irodalmunk java része elképzelhetetlen bizonyos fokú zenei háttér, életrekeltés, tehát élő előadás nélkül. Ebből a meggondolásból kiindulva tanulmányozza a szerző a régi magyar vers és próza kiemelkedő emlékeit, olyan különleges kérdéseket is érintve, mint a klasszikus metrumok továbbélése, az úgynevezett gagliarda- és habanéraritmus, vagy a romantikus próza kibontakozása. Befejezésül egy zenét és irodalmat egyformán érintő témát választ: Bartók és Kodály zenéjének "beszélő" dallamait, melyek – az európai zenetörténet klasszikus hagyományát folytatva – az új magyar zenének váltak lényeges és megkülönböztető jellegzetességévé. A szöveghez – kiegészítésül és magyarázatul – egy sor hangjegypélda csatlakozik.
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Irodalomtörténet kategória termékei
Szabolcsi Bence: Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből
Kiadás:
Budapest, 1972
Kiadó:
Kategóriák:
Irodalomtörténet Magyar irodalom Zene Vers
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
207 p.
Kötésmód:
egészvászon