Gajzágó László: A nemzetközi jog eredete annak római és keresztény összefüggései, különösebben a spanyol nemzetközi jogra

A szerző meggyőződése ugyanis, hogy a nemzetközi jog lényege, jelentősége és értéke nagyobb történelmi távlatokban való szemlélés útján, amikor is annak dynamikus ereje jobban érvényesül, és így jobban szembetűnik, érthetők csak meg igazán. Nemzetek és államok élete valóban nem néhány hónap, néhány év, sőt nem is egyetlen emberöltő. Nagyon érthető tehát, hogy az azt szabályozó nemzetközi jog jelenségei és hatásai is igazi nagy jelentőségükben csak egyetlen emberöltőn felülemelkedő magasabb szemléletben láthatók.
A háború és béke joga viszont, a háború és béke nemzetközi joga alapintézményeinek szintén gyökereikben való, bár nagy vonású, történelmi feltárása mellett, rámutat egyszersmind egyrészt azokra az okokra, amelyek miatt oly nehéz a háború, mint az emberi történelmi fejlődés szolgálatában is álló, és mindenesetre nagyerejű elementáris jelenséget, a jog eszközeivel megfogni, másrészt szemlélteti azokat az okokat, és mint ilyet főleg megalkotásánál az őszinteségnek hiányát, amelyek miatt a Páris-környéki ú. n. békeszerződésekben kezdeményezett modern háború-megelőzési és háború-üldözési jog, vagyis a Nemzetek Szövetségének rendszere, vagy, ha úgy tetszik, az ú. n. „új” nemzetközi jog, sajnálatosan, kudarcot kellett hogy valljon.