Machzor (Mákzor)

A Máchzor héberül ciklust jelent. Eredetileg az egész évi imaciklust és az azt tartalmazó imakönyvet hívták így. A ciklus a naptári év ünnepeihez kapcsolódott, és a mindennapi imákat, különböző gyászzsolozsmákat, utasításokat és háláchákat is tartalmazta. Az első ismert, Ámrám Gáonról elnevezett, imakönyvet is Máchzornak hívták. Ilyen volt az ősrégi Máchzor Vitry, a 11. századból, amit Rábénu Szimchá, Rási egyik tanítványa szerkesztett. (Ehhez kapcsolódik, a British Museum-ban található Függelék “Kuntresz Hápijutim” alapján egy pijut-lista, amely 107 korabeli, ma már többnyire ismeretlen pijutot tartalmaz).
Az ún. Római Máchzor, amihez később Lucatto csatolt terjedelmes bevezetőt – szintén az egész évi imákat tartalmazta. A Máchzor mai formája – az egyes ünnepekre külön kiadott imafüzér – később alakult ki, de megtartotta eredeti nevét.
A nemzedékek során, a zsidóság diaszpórai szétszóratásának megfelelően – többféle Máchzor rítus (Nuszách) alakult ki. Ezek között a legismertebbek az askenáz, valamint a szefárd, az olasz (Itáljáni) rítusú és az ÁRI felfogása szerint szerkesztett Máchzorok, amit főleg chászidok használnak.

A borító elülső táblája hiányzik, néhány lap elválik a könyvtesttől.