Lelkesné Erős Mária, Juhász Éva: Felületaktív anyagok zsebkönyve

"A gyakorlatban a legkülönbözőbb területeken használnak nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószereket, mosóaktív anyagokat, valamint habképzőket, amelyeknek túlnyomó része kolloidkémiai szempontból felületaktív anyag. Ezeket a vegyületeket az angol szakirodalom surface active agents, illetve survactants, a német Grenzflächenaktive Stoffe vagy Tenside névvel jelöli, a magyar szakirodalomban pedig a felületaktív anyag elnevezés mellett elterjedt a tenzid és a helytelen "detergens" szóhasználat. (Az angol szakirodalomban a "detergents" ma már csak a mosószereket jelöli.) Sokszor merül fel a szakemberekben az a kérdés, hogy adott célra milyen kémiai szerkezetű tenzidet lehet felhasználni, és ez milyen márkanéven szerezhető be. Az utóbbi években a felületaktív anyagok választéka nagyon megnövekedett, így áttekinthetőségük (pl. tenzidkeverékek forgalmazása miatt) egyre nehezebbé válik. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy valamely adott felületaktív anyagot a gyártó cég a felhasználási területtől függően más-más néven is forgalomba hoz. Gyakran gazdasági vagy egyéb okok miatt szükségesség válhat a korábban használt tenzid helyettesítése más, azonos kémiai szerkezetű termékkel."