Scheiling Antal: Gőz-gáz-rendszerek állapotjelzői

A vegyiparban egyik legelterjedtebben használt művelet a szárítás. Igen nagy energiamennyiségeket használunk fel e művelet során. Kétségtelen, hogy az esetek döntő többségében víz nedvesíti a szárítandó anyagot, és tömegében is messze felülmúlja a többi nedvesítő anyag tömegét. A vízhez képest kicsiny, de abszolút értékben mégis nagy és egyre növekvő mennyiségben használ fel a vegyipar egyéb, főként szerves oldószereket. Ezeknek az oldószereknek a mennyisége is jelentős már, és e jelentőséget tovább növeli az a tény, hogy értékes, drága, sok esetben importanyagokról van szó. A felhasznált oldószereknek csak viszonylag kis része épül be a vegyületbe, nagyobb része elvész. E veszteségek nagysága országos viszonylatban 100 milliókra becsülhető. A veszteségek nagyobb része a levegőbe párolog, szárítás vagy egyéb műveletek végzése közben. Ismeretes, hogy levegő-vízgőz-rendszerekben végbemenő állapotváltozások milyen jól nyomon követhetők az ún. i-x entalpia-összetétel diagramokon. E diagramok rendkívül nagy segítséget nyújtanak mindazoknak, akik szárítással foglalkoznak. Sajnos egyéb gőz-gáz-rendszerekre vonatkozó hasonló diagramok nem állnak rendelkezésre. E hiányt igyekszünk pótolni ezzel a munkával. Reméljük, ezekkel az új diagramokkal nemcsak a szárítóberendezések, szárítási folyamatok tervezéséhez, üzemeltetéséhez nyújtunk segítséget, hanem az oldószer visszanyeréséhez, valamint a levegő szennyezettségének megállapításához is.