Ellen G. White: Gondolatok a hegyibeszédről

"A Hegyibeszéd: a menny áldott üzenete az emberekhez. Isten trónjától származó beszéd. Égi fény gyanánt adta Isten az emberiségnek, hogy életének zsinórmértékéül szolgáljon, s hogy csüggedtségében reménye és vigasza legyen. Hegyibeszédében azokat az igéket intézi hozzánk a lelkipásztorok Fejedelme és a tanítók Tanítója, amelyeket mennyei Atyjától hallott.
Krisztus Hegyibeszéde nemcsak a hivőknek szól, hanem az egész emberi családnak. Egy pillanatra mintha elfeledte volna az Úr, hogy itt, a földön s nem a mennyben van, mert a Világosság Honában szokásos szavakat használta. Ajkairól úgy ömlöttek az áldások, mint ahogyan a rég elzárt vízforrás előtör a sziklák hasadékából.
Krisztus világosan rámutat azokra a jellemvonásokra, melyeket minden időben elismert és áldásával tüntetett ki. E világ becsvágyó kegyenceitől azok felé fordul, akiket a világ fiai megvetnek. Boldogoknak nevezi mindazokat, akik az Ő világosságát elfogadják és aszerínt élnek. Megmentő karjait a lelki szegények, a szelídek, az alázatosak, a gyászolók, a megvetettek és az üldözöttek felé tárja."