"Így imádkozzatok!" Egyházatyák tanításai az imádságról és az Úr imádságairól

"Az imádság le tudja győzni Istent. Krisztus megadott neki minden erőt a jóra. Tehát a halottak lelkét vissza tudja hívni a halál útjairól, a gyöngékbe erőt önt, a betegeket talpra állítja, a gonosztól megszállottakat megszelídíti, a börtönök zárait megnyitja, az ártatlanok bilincseit megoldja. Lemossa a bűnöket, elűzi a kísértéseket, elnémítja az üldözést, a kislelkűeket megvigasztalja, megörvendezteti a nagylelkűeket, az úton járókat hazavezeti, a hullámokat lecsendesíti, a rablókat félelembe ejti, a szegényeket táplálja, kormányozza a gazdagokat, az elesetteket fölemeli, az elesőket felfogja, az állókat megtartja. Az imádság a hit bástyája; az imádság fegyverzetével őrizzük meg hadvezérünk zászlóját, várjuk az angyalok trombitáját. Az összes angyalok is imádkoznak. Imádkozik minden teremtmény. Imádkoznak a házi állatok, a vadak, és térdet hajtanak, és kijőve istállójukból vagy barlangjukból az égre néznek, szájuk nem tétlen, hanem felnyitják, kifújva párájukat. A madarak is az ég felé veszik röptüket fölszállva fészkükből, és kezek helyett szárnyukat terjesztik ki kereszt alakban, és mondanak valamit, ami imádságnak tetszik. De kell még mondanom valamit az imádság szerepéről? Imádkozott maga az úr is." Terlullianus ezekkel a lelkesült szavakkal zárja az imádságról szóló kis értekezését. A keresztény szemlélet kezdettől fogva kivételes helyet biztosított az imádságnak, éppen az úr példája nyomán.