Kertgazdasági technológia

Az Agrártudományi Egyetem tankönyveinek ez a kötete a Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar hallgatói részére készült. Célkitűzésünk az volt, hogy hallgatóink kezébe a termelési tantárgyakhoz csatlakozó tankönyvet adjunk. Az alaptárgyak a kémia, fizika, növénytan, növényélettan, növénykórtan, agrokémia, biokémia, mikrobiológia, gépesítés, üzemgazdaságtan. A termelési szaktárgyak a zöldségtermeléstan, gyümölcstermeléstan, szőlőműveléstan, borgazdaságtan. Éppen ezért a növényi eredetű nyersanyagok kertészeti technológiájánál, mivel hallgatóink az ilyen vonatkozású ismeretek birtokában vannak, könyvünk az ezekkel kapcsolatos alapismereteket nem tárgyalja. A termelést irányító szakembereink részére olyan szakismereteket kívánunk nyújtani, amelyek birtokában a termelés célját mélyrehatóbban átérezve úgy tekintsék, hogy a kerti termelés nem minden esetben befejezett tény. Tudatossá kívántuk tenni, melyek azok a vonatkozások, amelyek a termelést a felhasználás szempontjából befolyásolják és melyek azok az adottságok, amelyek között felkészültségükkel a végcél elérésében maguk is közreműködhetnek. Vitathatatlan tény, hogy a termelésen túlmenően a termény felhasználásánál olyan szaktudásra van szükség, amely sokoldalúan képzett, nagy szakmai tudással rendelkező szakembert követel meg. Az agrárképzettséggel rendelkező szakembernek a növényi eredetű nyersanyagokat csírájuktól ismernie kell. Saját gyakorlati tapasztalataival és elméleti tudásával termeszti azokat, felhasználva mindazokat a haladó termeléstechnikai ismereteket, amelyek a termesztés végcéljának biztos eredményeire vezetnek. Ismeri termelvényének minden sajátos tulajdonságát, ezért nemcsak a nyersanyag előállítását, hanem összetételi értékének megőrzését is ismeri. Tankönyvünk ebben kíván segítséget nyújtani. Az ismeretanyagok közlése a tantárgy előadásának kereteihez mérten megszabott. Ezért főképpen arra irányul, ami a termelés és feldolgozás viszonyait érinti. Annak a tárgyalására szorítkozik, aminek a termelőt közvetlenül érdekelnie kell. Bővebben foglalkozunk a termelésben végezhető eltartási, feldolgozási eljárásokkal, mint pl. a féltermékkészítéssel, aszalással, savanyítással, kisebb berendezést igénylő termékek előállításával, amelyek a termelés helyén romlási veszteségek, szállítási nehézségek elkerülése végett decentralizáltan elvégezhetők. Egyes részleteknél, mint például a folyékony gyümölcs feldolgozásánál azért adunk részletesebb ismertetést, mert ennek irodalma nálunk kevésbé ismeretes és mert a termelés és feldolgozás újabb lehetőségeinek kihasználását teszi lehetővé. Nem foglalkoztunk a termények és termékek romlását előidéző növényegészségügyi kérdésekkel, valamint olyan kémiai, fizikai, biokémiai, mikrobiológiai ismeretek tárgyalásával, amelyeket hallgatóink előző tanulmányaikban már megismertek. Ezekre csak tárgyunk rovására térhettünk volna ki. A feldolgozási eljárásoknál csak egyes esetekben adunk recepteket, legfeljebb az eljárások különböző módozatait ismertettük, mert a késztermékek előállítására a megfelelő szabványelőírások és gyártási utasítások az irányadók.