Stanislaw Lem: Solaris

A regény egy távoli bolygó rejtélyes, több tudósnemzedék elmúlta óta kutatott, óceánszerű élőlényét vizsgáló, az óceán vize felett lebegő űrállomás, a Solaris Állomás három emberi lakójával történt különös eseményekről szól. A kutatók évtizedek óta hiába próbálják felvenni a kapcsolatot a furcsa élőlénnyel, az látszólag nem vesz róluk tudomást. Vagy mégis? Titokzatos lények jelennek meg az állomáson öngyilkosságba, vagy félig-meddig őrületbe kergetve az állomás lakóit, amikor saját legrejtettebb gondolataikra, vágyaikra ismernek bennük... A Solarist egyesek Lem legjobb regényének tartják. Különösen figyelemreméltóak a minden emberi elképzelést felülmúló jelenségeket száraz tudományos nyelven leíró bekezdések, és a regény sokrétű filozófiai üzenete. Lem szerint a Solaris a megismerhetetlennel való találkozásról szól. A titokzatos óceán, és a főhős emlékeiből teremtett, de önálló személyiséggé váló Harey története tehát valójában a megismerés csodálatos kalandjáról, drámájáról és kudarcáról mesél.