1936-ban történt, hogy a londoni Pinker könyvkiadó cég nemzetközi regénypályázatának első díját egy magyar írónő, Földes Jolán A halászó macska uccája című regénye nyerte el.
A díjnyertes könyv nemcsak magyarul és angolul, hanem rövid időn belül tucatnyi nyelven jelent meg, példányszámát világviszonylatban milliók mérték. Volt néhány esztendő, amikor Körmendi Ferenc mellett Földes Jolán volt földkerekség szerte a legismertebb és legolvasottabb magyar író.
Az pedig szinte törvényszerű az irodalmi életben, hogy aki a közönség körében látványosan széles körű érdeklődést vált ki, tehát amolyan igazi – pénzben is irigylésre méltó – sikert arat, az eleve gyanús a kritika, és legfőbbképpen a szerző hazai kritikája szemében. […]
Olykor emberöltőknek kell eltelniük, amíg egy-egy nagy sikerű művet végre illő helyére állít a kortársi irigységtől már nem befolyásolt, esztétikai tárgyilagosságra már képesebb utókor. Hiszen valóban nehéz volt elviselni a gyakran anyagi nélkülözések közt vergődő akkori magyar irodalmi életben, hogy egy 33 éves írónő, akinek itthoni első jelentkezésétől kezdve már sikerei voltak, egyszerre csak pályadíjként egy összegben kap 80 ezer pengőt (óriási pénz volt ez akkor, amikor a havi 200 pengő fix már a tűrhető életszínvonalat jelentette), majd hamarosan a fél világból árad hozzá könyve kiadásainak és újrakiadásainak káprázatos jövedelmet jelentő tiszteletdíja.
Földes Jolánt is elérte Körmendi Ferenc sorsa. Körmendi már négy évvel A halászó macska előtt világhíres, s mire Földes Jolán melléje nő, ő már itthon is, a külhoni olvasótömegek körében is igen népszerű, a kritika szemében pedig egyre kifogásolandóbb.
Nem csoda, hogy az itthoni fogadtatás a harmincas évek két legnépszerűbb magyar írójának elveszi a kedvét az itthon maradástól.
Mindkettejük életútja idegenben folytatódik, mindkettejüket Anglia felé vezeti a történelem formálta végzet.
Aligha lehet most már akadálya, hogy több mint fél évszázaddal könyve megjelenése és negyedszázaddal halála után, ne csak újra kiadjuk legjelentékenyebb regényét, hanem megállapítsuk azt is, jelentékeny, jó szemű és érző szívű realista írója volt a két világháború közti nehéz életű emberek életérzésének, és A halászó macska uccája irodalmunk maradandó művei közé tartozik. Valószínű, hogy ha újra olvasható, megint népszerű lesz, mert erényei alkalmassá teszik a maradandóságra. (Hegedüs Géza)