Székely János: A nyugati hadtest

A Marosvásárhelyen élő Székely Jánost nem kell bemutatni a hazai olvasóknak. Legújabb regénye, A nyugati hadtest "egy bukott nemzedék mániákusan ismételt" történelmi tapasztalatait összegezi az emlékezés erkölcse nevében. 1944 nyarán Marosvásárhelyről elindul egy hadapródiskola "a rugalmas elszakadás" nyugat felé vezető egérútján. Lóháton és gyalog, bombazivatarban és kihalt hómezőkön, szennyben és embervérben gázolva menetel az iskola a felégetett Európán át száz és száz kilométereket. Csak füst- és lángoszlopok jelzik az irányt a biztos hadifogság felé. A tizenöt éves kamasz tapasztalatai, a szorongató üldöztetés, a háború tébolya, az egyetemes rettegés ebben a mesterien megkomponált könyvben jelentkezik ma - mint kollektív felelősségvállalás. A betörhetetlen vezeték ló agyonverésének, a sorból kilógó cőger megregulázásának, a kripli örökös kudarcainak, a "szolgálati" gyilkosságot vállaló emberbarátnak, a tömeggyilkos SS-tisztnek a története, a kártyacsata és a bakancssorsolás számtalanszor hallott "katonameséje" mind-mind csak ürügy Székely János számára, hogy erkölcsi érzékenysége és igazságkereső szenvedélye tudatosítsa a feledhetetlent.