Kosár
Egy perzsa herceg magyar grófi címet kap. Nem szokványos történet. Pedig Abedik Péter kalandos élete bizonyítja, még ez sem lehetetlen… A XVII. század végén Európa összefogott végre a török hatalom ellen. Felcsillant a remény, hogy végleg sikerül kiűzni az ozmánokat. A tervezett hadjáratban az érdekeltek arra is építettek, hogy talán meg lehet mozgatni a szultán ellenségeit is Ázsiában, ezzel két tűz közé fogva a roppant török sereget.
El is határozták, hogy a bécsi udvar közbeiktatásával megpróbálnak összeköttetést teremteni a perzsa sahhal. A küldetésre egy perzsa származású, még gyerekkorában a török janicsárok által elrabolt ifjút szemeltek ki, magyar nevén Abedik Pétert. A gyermek végül Aleppoban kiszabadult, majd, mivel keresztény volt, előkelő származása miatt főpapi segítséggel Jeruzsálembe jutott, onnan Rómába. Ott tanult, majd a magyar hercegprímás Szelepcsényi György fogadta szolgálatába. Az érsek ajánlására került a császár és király I. Lipót kegyeibe. I.Lipót Lengyelországon, Oroszországon keresztül igyekezett Abedik Pétert a sah udvarába eljuttatni. A tatárok uralta hatalmas szteppéken azonban megakadt az utazás, a császári követet, mint kémet fogságba ejtették. Innen sikerült megszöknie Abediknek, és újabb viszontagságok után mégis csak eljutott Szolimán sahhoz. A diplomáciai egyeztetés után gyorsabb úton érkezett haza, de mégis elkésett: mire a császárnak jelentette a sah üzeneteit, addigra már Buda felszabadult. Perzsák nélkül is új szakasza kezdődött történelmünknek. Az útleírás elvezet bennünket a korabeli lengyel és orosz királyi udvarba, és a sah pompás, keleties palotáiba.
