Nagy István: A szomszédság nevében

Története Kolozsvárott játszódik a harmincas évek derekán; szereplői a külváros jellegzetes figurái: munkások, kisiparosok, falusi és városi szegények, a körülöttük nyüzsgő gyerekhaddal. Egyszerre szánalmas, tragikus és felemelő sorsú ez a "szomszédság"; s bár egymásra vannak utalva, eleinte megosztják, egymás ellen fordítják őket babonáik, előítéleteik, pletykáik. Lassanként azonban tudatosítják bennük a könyörtelen körülmények, hogy nem élhetnek egymás ellenére. Ez az innen-onnan összeverődött szomszédság végül közösséggé kovácsolódik, amely önerejéből megteremti a maga napközi otthonát. És jóllehet az államhatalom betiltja ezt, a közösséget szétverni már nem tudja. Mint Nagy István írja, a regény körülményeire visszaemlékezve: "Fel kell oldani a dermedtséget, ha kezdetben kicsorbított tollal - jutott eszembe Bajcsy-Zsilinszky Endre levele -, hát azzal, Ha kiengedik A szomszédság nevében-t - jó emlékeztető lesz az, hol törték derékba a harcunkat, s mint kell azt előlről kezdeni."