Sásdi Sándor: A vándorút vége

"Sásdi Sándor ortodox naturalista író. Ahogyan alakjainak, megfigyeléseinek, filozófiájának orsóit mértéktartó egyenletességgel s minden szakadás-bogozás nélkül lefejti, ahogy a lefejtett szálakat alapos tudással s a legjobb példákra emlékeztető biztossággal egymásba szövi: munkája a naturalizmus elsőfogalmazású programjának kifogástalan - de kevéssé idejét is múlt - megvalósítása. Ez a naturalista program szükségszerű ellenhatása volt annak a túlzott egyéniségkultusznak, a monumentális, de túltömöttségükben elrajzolt freskóknak, a magával ragadó felületességnek, amely a romantikus iskolát jellemezte s idővel elsekélyesítette. Készletező módszere a tizenkilencedik század tudományos felfedezésein épült. A romantikus szemlélet nagy horizontját leszűkítette, de egyben ugyanannyira el is mélyítette, amikor érdeklődési körébe bevonta nemcsak az embert, de környezetét is, kimutatta a miliő s az egyén összefüggését, tisztázta a természeti törvények érvényesülését, s mint a Rougon-Macquart-sorozatban Zola tette, az egyes ember és az összesség társadalmi vonatkozásait is új szempontokból világította meg."